Miért számít az, ha valaki nulláról épít egy böngészőt?

Őszintén szólva, a legtöbbünknek eszébe sem jut darüber gondolkodni, hogyan működik a böngésző. Rákattintunk egy ikonra, beírunk egy webcímet, és elvárjuk, hogy megjelenjen az internet. Pedig e mögett több millió sornyi kód, évtizedeknyi szabványosítási munka és az egyik legösszetettebb szoftvermérnöki munka áll.

Szóval amikor valaki bejelenti, hogy nulláról épített egy böngészőt — nincs benne meglévő renderelőmotor, nincs WebKit, nincs Gecko — azonnal érdemes odafigyelni. Pontosan ezt képviseli a Nordstjernen, ami norvégul "Északi Csillagot" jelent.

A böngésző-monokultúra veszélye

Ez sokkal fontosabb, mint gondolnád. Jelenleg a böngészőpiac nagyjából így néz ki: a Chromium-alapú böngészők uralják a világot, több mint 65%-os részesedéssel. Ha hozzáadjuk a Safari WebKit-jét, akkor durván a webes böngészés 95%-a mindössze két renderelőmotortól függ.

Ez nem csak elméleti probléma:

• Szabványkövetés: Amikor egyetlen motor dominál, a többi böngésző gyakran inkább az adott engine furcsaságaihoz igazodik, nem a szigorú szabványokhoz
• Biztonság: Egyetlen kódbázis azt jelenti, hogy egyetlen támadási felület is elegendő
• Innováció: A verseny hajtja előre a fejlődést; a monoculture inkább stagnáláshoz vezet

Egy nulláról épített böngésző arra kényszerít mindenkit, hogy feltegye a kérdést: mi lenne, ha azzal a tudással kezdenénk elölről, amivel most rendelkezünk?

A tiszta szoba megközelítés

A Nordstjernen fejlesztői a "clean-room" utat választották — vagyis úgy építették meg a saját implementációjukat, hogy egyáltalán nem nézték meg a meglévő böngészők forráskódját. Ugyanezt a módszert használta például a ReactOS is a Windows mellett, vagy különböző nyílt forráskódú adatbázis-megoldások.

Az előny? Nem öröklöd meg a régi döntések terhét, a felhalmozott technikai adósságot vagy a dokumentálatlan furcsaságokat. Az hátrány? Lényegében újra feltalálod a kereket — azt a kereket, amin évtizedekig finomítottak.

Ez bátor lépés. Legyen szó végső sikerrol vagy pusztán oktatási jellegű projektről, rengeteg értékes betekintést nyújt abba, hogyan is működnek valójában a böngészők a motorháztető alatt.

Mit jelent ez a fejlesztőknek?

Gondolhatod: "Oké, de én webappokat írok. Miért kellene érdekeljen a böngészők belső működése?"

Jogos kérdés. Íme a válasz: ha érted a böngésző alapjait, jobb fejlesztő leszel. Amikor felfogod, miért működik úgy a CSS-specificitás, ahogy, vagy miért viselkedik úgy a JavaScript event loopja, ahogy — nem csak szabályokat memorizolsz, hanem rendszereket értesz meg.

Az olyan projektek, mint a Nordstjernen, még korai stádiumban is arra kényszerítik a webes fejlesztői közösséget, hogy pontosan megfogalmazzák, mit is kell tulajdonképpen csinálnia egy böngészőnek. Ez a tisztánlátás mindenkinek használ.

Mi várható

Egy versenyképes böngésző építése hatalmas vállalkozás. A Gecko, a WebKit és a Blink összesen több tízmillió sornyi kódot,ezer emberévnyi fejlesztési munkát és folyamatos szabványkarbantartást képvisel.

A Nordstjernen nem fogja holnap leváltani a Chrome-ot. De valami fontosat képvisel: az alternatívák lehetőségét.

Ahhoz, hogy a web egészséges, sokszínű és ellenálló maradjon, szükségünk van olyan fejlesztőkre és projektekre, akik hajlandóak megkérdőjelezni a feltételezéseket és új megközelítéseket kipróbálni. Függetlenül attól, hogy a Nordstjernen végül nagy böngésző lesz-e vagy csak egy érdekes bizonyíték a koncepcióra, emlékeztet minket arra: a mai webet emberek építették — és másként is épülhetett volna.

Ez pedig ünneplésre méltó, bármerre is állsz a böngészőháborúkban.

Te mit gondolsz a böngésző-sokszínűségről? Egy új renderelőmotor a jövő útja, vagy már rég túljutottunk azon a ponton, ahol új böngészők értelmesen versenyezhetnek? Írd meg a véleményed!